| Pitypangos rosé zselés bonbon eperpürével receptSütemények, édességek Hozzávalók: A pitypangzseléhez: 1 liter térfogatnyi virágszirom (gyorsan szedjük le az összes pitypangot a kertben) kb. 3 dl víz 40 dkg cukor 2 evőkanál frissen facsart citromlé 1 csomag 2:1 dzsemfix A rozézseléhez: 7,5 dl rozé bor 1 nagy citrom héja 30 dkg cukor durván 2 csomag dzsemfix 2:1 Az eperpüréhez: kb. 20-22 dkg eper megtisztítva méz ízlés szerint (jelen esetben pitypang méz/zselé) 2 teáskanál frissen facsart citromlé 2 teáskanál 2:1-es dzsemfix A bonbonhoz: 10 dkg fehér csokoládé (ez kb. 6-8 bonbonhoz elég) A díszítéshez: bordó selyempor Elkészítés: A pitypangzseléhez legalább 2 nappal a bonbon elkészítése előtt a virágokat megtisztítjuk a zöld részektől, mert azok keserű ízt adnak a mézünknek. Ez egy elég hosszadalmas és szöszmötölős folyamat, de megéri a munkát. Egy edénybe tesszük, és frissen forralt vízzel leforrázzuk, éppen hogy el kell lepnie a szirmokat a víznek. Lefedjük, és 1 éjszakát állni hagyjuk (legalább 12 órát), majd másnap leszűrjük. 3 dl-nek kell lennie, ha kevesebb, egészítsük ki vízzel. A leszűrt pitypangos vizet lábasba tesszük, beleöntjük a dzsemfixet. Folyamatosan keverve nagy lángon felforraljuk, majd ha zubog, lehúzzuk a tűzről és beletesszük a citromlevet és a cukrot, amit addig kevergetünk, amíg nagyjából el nem olvadt a cukor, majd visszatesszük a gázra, és nagy lángon főzzük még legalább 5 percig. Ezután elzárjuk az energiát, pihentetjük 5 percet, ha képződött hab, akkor azt leszedjük, ha csak hártyás lett, akkor jól elkeverjük, és sterilizált üvegekbe töltjük. Ezután mehet a száraz dunsztba, míg teljesen ki nem hűl. A rozézseléhez legalább 1 nappal a bonbon elkészítése előtt a citromot alaposan átmossuk, majd vékonyan meghámozzuk, és a héjat szép vékony csíkokra vágjuk. A bort lábasba töltjük, majd elkeverjük a dzsemfix-szel, beleszórjuk a citromhéjforgácsokat, és nagy lángon főzzük forrásig. Ekkor beletesszük a cukrot, átkeverjük, amíg el nem olvad, és újraforrástól számított 5 percig főzzük, majd elzárjuk a gázt és 5 percet pihentetjük. Alaposan átkeverjük, és steril üvegekbe töltjük, majd száraz dunsztba tesszük, míg ki nem hűl. Az eperpüré aznap is készülhet. Ehhez a megtisztított epret leturmixoljuk, majd átpasszírozzuk kislyukú szűrőn. Az így kapott pürét a mézzel és a citromlével kis lángon kb. a felére beforraljuk. Néha keverjük rá, mert odakaphat. Mielőtt elzárjuk, keverjük bele a dzsemfixet, forraljuk még egy picit, majd zárjuk el a gázt. Hagyjuk kihűlni. A bonbon készítésekor a konyhában ne legyen 22 foknál melegebb (elvileg 18-20 fok az ideális, de gyerekeknél nem fogok 18 fokot csinálni pusztán ezért). NE főzzél közben, ne legyen nagy a páratartalom, ne legyen gőz, ezektől csúnya foltos lesz a bonbon. A forma legyen por- és cseppmentes. Elsőként kimérjük a csokit, és elkezdjük melegíteni 45 fokosra. Amíg a csoki melegszik, a konyhapultra vágunk egy nagyobbacska darab sütőpapírt, elővesszük a spatulát/kenőkést és a poharakat, amiket fejjel lefelé szépen le is helyezhetünk a sütőpapírra. Mindezek után visszahűtjük a csokit 27 fokosra. Majd újra rámelegítünk, míg eléri a 28, max. 29 fokos hőt az olvadt csokink. A forma előkészítve, ráöntjük szépen vízszintesen a csokit. Elsimítjuk a kenőkéssel úgy, hogy minden mélyedésbe jusson. Vagy annyiba, amennyi bonbont szeretnénk, dolgozhatunk a forma felével is, ekkor a tőlünk távolabbi felével dolgozzunk. Nem is kell, hogy tele legyenek a mélyedések, inkább az a lényeg, hogy a mélyedések oldalfalaira rátapadjon a csoki, de természetesen az a legjobb, ha teli tudod tölteni a mélyedéseket csokival. Ezek után szépen csapkodjuk oda az asztalhoz így vízszintesen. Ennek célja, hogy a légbuborékok szépen feljöjjenek és távozzanak. Ha ezzel végeztünk és szétvertük az asztal szélén a formát, akkor a két poharat úgy állítsuk be a sütőpapíron, hogy a forma hosszanti két végét rá tudjuk ültetni a poharakra. Kissé kocogtassuk meg a forma hátát több helyen a kenőkés másik végével, hogy meginduljon a csoki kifelé. Amikor már annyira nem folyik, akkor nyúljunk alá a kenőkéssel és húzzuk le a csokit, ami még kilóg a formából. Ha már nem folyik a csoki, megfordíthatjuk, és rendesen lehúzzuk a felesleges csokit. Ezután mehet a forma a hűtőbe 10 percre. (Kb. 12 fokra.) Ezzel a módszerrel érjük el azt a szép vékony, roppanós csokiburkot. Azt a csokit, ami kifolyt a sütőpapírra, visszatesszük a csokifondübe és melegen tartjuk/újra melegítjük majd, ha talpalni fogunk. Amikor megszilárdult a csoki (a hűtő hatása, hogy elkezd zsugorodni a csoki és ezzel), kezdi elengedni a formát. Amikor kivesszük a hűtőből a formát, spaklival letolod róla a felesleges csokit. Ezután a már előre elkészített tölteléket beletöltjük a hüvelyekbe. Habzsákba tesszük a rozézselét, és a formákba nyomunk egy réteget:Ezután egy másik habzsákból az eperpüréből is nyomunk rá egy réteget, maximum a formák 3/4-éig töltjük a tölteléket, hogy le tudjuk zárni a bonbonokat. Ha megtöltöttük mindet, az asztalhoz ütögetjük kicsit a formát, hogy a légbubik innen is kijöjjenek, és a töltelék szépen elterüljön. Visszatesszük a hűtőbe, míg a csokinkat újra előkészítjük. 28-29 fokosra melegítjük és talpalhatunk, hiszen ez az alja, ennek nem kell csillognia. Vízszintesen tartjuk a formát, a felénk eső részére rácsurgatjuk a csokit, majd a kenőkéssel elsimítjuk, hogy mindenhol szépen betakarja a lyukakat. Kicsit oda csapkodjuk vízszintesen az asztal széléhez a formát, hogy a levegő ismét kijöjjön, majd a felesleget alaposan lehúzzuk magunktól elsimító mozdulattal a forma másik vége felé. Mehet a hűtőbe 10 percre, míg a csoki megszilárdul. Ha megszilárdult, akkor spaklival levakeráljuk a forma felszínén maradt felesleges csokit. Ezzel gyakorlatilag lesorjázzuk a bonbonokat, kifordítva nem lesznek a bonbon alján kiálló részek. Picit még érdemes ezután visszatenni a hűtőbe, majd pár perc elteltével reménykedni, hogy kifordulnak a bonbonok, remélhetőleg az összes! :) A hűtőből utoljára kivéve (ilyen formán) fejjel lefelé fordítva jobb esetben azonnal kipotyognak a munkalapra/asztalra, ezért ne akarj alá nézni közben és ne tartsd egy kilométerre az asztal fölé, mert becsapódáskor szegénykék kinyiffanhatnak. :) Ha nem esnek ki maguktól, akkor picit odakoccantva az egyik élét az asztalhoz már hallhatjuk is a potyogásukat. :) A receptet beküldte: mese Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: |